Újra itt...

Egy kicsit eltüntem ami annak is köszönhető, hogy felgyorsultak az események körülöttünk és hát bevallom öszíntén nem igazán értem rá főzni és sütni.

Először is itt van az esküvő szervezése, ami egyre jobban frusztrál, nem tudom, hogy ez normális dolog-e de most egy kicsit már ideges vagyok miatta. Annyi mindent kéne még elintézni, de jelenleg úgy érzem nincs hozzá erőm. A hátam közepére nem kívánom az egész szervezkedést, pedig én alapvetően egy nyüzsis típus vagyok, és most átváltottam a Pató Pál úr technikára, de azok a fránya napok csak múlnak az esküvő napja meg csak közeleg. Az utóbbi pár hétvégén elkezdtük kihordani a meghívókat, de még van hátra legalább 30 db. Nem tudom, hogy fogjuk összehozni az összes kézbesítését, hisz még az is itt lebeg a fejem felett, hogy lehet nyáron egy vagy két hónapra külföldre kell mennem munka ügyben (ugyanis még munkát is váltok csak, hogy még könnyebbé tegyem az esküvő elötti hónapokat :) ). Persze még nincsen vőfélyünk vagy ceremóniamesterünk, hívjuk aminke akarjuk, fogalmam sincs, hogy ki fogja megcsinálni a hajamat az esküvő napján, hogy milyen tortánk legyen, mikor vesszük meg a gyűrűket, mikor vesszük meg Mr.T. öltönyét stb. stb. Izgulok, hogy milyen lesz a ruhám és ha most elkészül májusban, mi lesz ha szeptemberig annyira lefogyok vagy meghízok, hogy leesik rólam, vagy ami még rosszabb, nem fog rámjönni. Folyamatosan rémálmok gyötörnek, hogy ott állok a templom kapujában és mondom Anyumnak, hogy én nem megyek be mert leesik rólam a ruha és milyen kínos lesz így 140 ember elé bevonulni. Járunk jegyes oktatásra is, már hármon túl vagyunk és ha szerencsénk van már csak ugyanennyi van hátra.

Kép innen

Aztán itt van Mr.T. betegsége is ami kb. másfél hónapja gyötri és aminek köszönhetően fogyott vagy 10 kilót. Hol jobban van hol rosszabbul, én meg halálra idegeskedem magam miatta, amit persze próbálok nem mutatni.  Ja és persze az egyik legfontosabb dolog, közeleg a vizsgaidőszak az egyetemen, igaz már csak 1 vizsga van hátra, de valahogy nem nagyon akar összejönni a dolog és most, hogy harmadszorra próbálkozom meg vele, NAGYON de NAGYON ideges vagyok miatta.   

Röviden ennyi, már nagyon várom Szeptember 22. Remélem ugyanis ilyenkor már valahol a nászutunkat töltjük majd Mr.T-vel. Ránk fér már a pihenés de nagyon. Fél év múlva visszagondolva remélem jót fogok mosolyogni ezeken a sorokon, addig is marad a túlélés. :)